Blog

Himnusz flashmob Szentendrén

Elképesztő Himnusz flashmob a magyar kultúra napján-VIDEO

1823. január 22.-én, 195 évvel ezelőtt tisztázta le Kölcsey Ferenc Csekén a Himnusz kéziratát. A magyar kultúra napján Szentendre városa rendhagyó módon emlékezett erre a jeles alkalomraazzal, hogy a Fő téren egy flashmob keretén belül énekelte el az összegyűlt tömeg a nemzeti himnuszunkat. Felejthetetlen élmény volt, reméljük, ti is részt vettetek az eseményen!

A rendezvényre természetesen mi is kilátogattunk, hiszen egy ilyen fantasztikus kezdeményezést mindenképpen támogatni szerettünk volna a jelenlétünkkel. A téren hatalmas tömeg várta a Himnusz felcsendülését, és talán nem csak mi éreztük azt, hogy ez a legkevésbé sem sablonos flashmob kezdeményezés sokkal meghittebbé tette az emlékezést, mint ezer hangzatos beszéd.

Hirdetés

Mikor a Katonazenekar karmestere kiadta a parancsot, hogy „Zenekar vigyázz!”, feszült csend lett, éstöbb száz felnőtt és gyerek kezdte el együtt énekelni a Himnuszt. Mi akkor ott hétfő délben, éneklés közben egy olyan egységet alkottunk, amely véleményem szerint egyszerre sugallt meghatottságot és büszkeséget. A magyarságnak a 19. századig nem volt önálló nemzeti himnusza, mind a katolikusoknak, mind a reformátusoknak saját néphimnuszuk volt. Kölcsey mintegy 30 nyelvre lefordított és Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített, össznemzeti imádsággá váló műve, több próbálkozás után végül 1989-ben került jogszabályi védelem alá.

Kölcsey Ferenc költeményének kéziratát az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. Az ott elhelyezett sokmilliós gyűjteményében alig kétszáz olyan okmány található, ami nem a könyvtár tulajdonában van, és ezek közé tartozik a Himnusz kézirata is. A felbecsülhetetlen értékű verskézirat a költő halála után a család tulajdonában maradt. A háborús zűrzavartól mentve letétként 1944 nyarán helyezték el a könyvtárban.

Egy olyan közösségi élménynek lehettünk részesei Szentendrén, amely nem engedi feledtetni sem ezt a délelőttöt, sem a magyar kultúra napját. A Himnusz hozott ma össze bennünket, és csak remélni tudjuk, hogy az évfordulóval kapcsolatos megemlékezéssel továbbadhatjuk a felnövekvő generációnak a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

Megosztás: