Királykunyhó, Árpád-vár és más MITIKUS helyek

Kristóf Eszter 2018. 03. 03.
  • Királykunyhó, Árpád-vár és más MITIKUS helyek
  • Asszonyfő, Szentfa kápolna, Szőke-forrás, Királykútja és még számos más, Dömös közelében fellelhető túracélpont történetének nyomába eredtünk. Ha szeretitek a régi legendákat, meséket, és mendemondákat, tartsatok velünk egy képzeletbeli kirándulásra az évszázadokkal ezelőtti Dunakanyarba!

    Árpád öröksége (Árpád-vár, Pádvár)

    A Rám-szakadék és a Lukács-árok között emelkedő 484 méter magas hegy tetején kisméretű, Árpád-kori vár maradványai találhatók. A hegytető peremét lepusztult fal maradványa övezi, a falon kívül eltömődött árok nyomai figyelhetők meg. A vár belső területén található mélyedések régi épületek maradványait rejtik magukban, valamint faragott köveket, és tetőcserepeket is találtak. A várat a felszíni leletek szerint a XII-XV. században lakták, pontosabb korhatározást csak ásatás hozhat. Nedeczky Gáspár, aki Pád vagy Árpád-várának nevezi - azzal a királyi kastéllyal azonosítja, amely I. Béla királynak kedves mulatóhelye volt, ami 1063-ban összeomlott I. Béla feje fölött és őt romjai alá temette.

    „Árpád ősatyánk nagy kincset hagyott hátra várának mélyében elrejtve. Ezt régóta keresik, de reá nem akadhatnak a kutatók. Boldog  lesz  ki megtalálja. Földalatti barlangokban, nagy kádakban vannak letéve az arany és ezüst kincsek. A vasajtók, ha kincsásók által megtaláltatnak is fel nem nyithatók: mert a zárak csak messze vidéken vérrel verítékező fűnek érintésére pattannak fel. E füvet meglelni nagy bajjal jár, mert annak megtalálására szentmise alatt használt gyertyavilágánál, keresztútnál kell a sátánt segítségül hívni.” (Nedeczky Gáspár lejegyzése alapján. 1880.)

    A dömösi Szentfa históriája

    A Szentfa-kápolna a Visegrádi-hegységben található, Dömös központjától 2 km-re. Dömösről a piros, sárga és a zöld turistajelzés vezet a kápolnához, ami autóval burkolt úton is megközelíthető.

    Szentfa kápolna/ Szűz Mária megjelenése a dömösi völgyben.

    1885. május első vasárnapján történt, hogy a Dömös háta megett levő gyönyörű völgyben a patak partján két libapásztor kis leányka egy szép fiatal bükkfa alatt üldögélve reggelit eddegélt, egyszerre szép kék fényesség támadt fölöttük. A kis lánykák ijedve tekintettek föl a fára és csodák-csodája, a fa derekán tündöklő fényesség közepében a boldogságos szűz Mária képét látták ragyogni, jobb karján a kisded Jézust tartva, fényes koronával fejeiken.

    A kis lánykák többeknek elmondták,hogy ők mit láttak, egy nagyobb gyerek is odament és  beszaladt a faluba hírül adni,hogy a Simon dülői erdő szélén egy fán a szűz Mária képe látható. Erre több asszony kiment a csuda esetet megnézni és ők is látták a fényességet több ízben megjelenni a szűz Mária képével, jobbján a kisded Jézust tartva. Ez idő óta a jó Dömösiek a szent fához rendesen kijárnak imádkozni.

    Nincs olyan szombat este, hogy ne lenne néhány száz lélek a csodafa körül, különböző könyörgő és dicsőítő énekeket zengedezve egész éjjel a szűz Máriához, aki igen gyakran kegyeskedik magát az őt hívő és tisztelő népének megmutatni. Van reá eset, hogy mindennap is megmutatja magát, de legkivált szombat este 9-10 óra között és vasárnap reggel napkelte után, de mégis újhold vasárnapján legtöbb azon szerencsések száma, kiknek megmutatja magát szűz Mária.

    Dömös búcsújáró hellyé, csodás gyógyulások színterévé vált. A Szentfaként tisztelt bükkfát Nedeczky Gáspár, Dömösön szolgáló plébános állítólagos sugalmazása nyomán,1887.április 23-án este, Szabó Mihály alszolgabíró hat csendőrrel kivágatta és a további zarándoklatokat betiltották. A hely tisztelete ennek ellenére sosem szűnt meg. A hívek később kis kápolnát építettek a fa mellett. Minden év augusztus 15-én, vagy az ahhoz legközelebbi vasárnapon Nagyboldogasszony ünnepnapjára emlékezve, a helyi katolikus lelkipásztor szentmisét mutat be az egyházi főhatóság engedélyével, amelyen a község és környéke hívői buzgón részt vesznek.

    Források, patakok meséi

    Dömös közelében számos patak és forrás található. Lássuk, milyen történetek fűződnek hozzájuk.

    A Szőke –forrás tündére

    Erről a forrásról az a legenda járja, hogy egy aranyhajú tündér birodalma, ki mindig titokban fürdik e patak vizében. Nagy veszedelemnek teszi ki magát az, aki titkon meglesi, mert a tündér a leskelődő férfiembert bűbájos varázslattal elcsábítja, és soha többé nem ereszti. Az őt megleső asszonynépet pedig némasággal bünteti, hogy ne tudjanak beszélni a látottakról.

    Három-forrás

    Három elátkozott szűz leány lakhelye, kiket ha megpillant az ember elillannak mint a tündérek, de este mint lidércek,nyomasztó árnyékok kísértik az őket megleső embert.

    Fényes-forrás

    A forrásba valaki belenéz és megmosdik benne, a legrútabb ember is széppé varázsolódik.

    Aranyos-forrás

    Ez a forrás aranyat rejt, ha kimerik, fenekén színtiszta arany fekszik, de akik eddig megpróbálkoztak az arany kimerésével, mindnek elvitte az ördög a lelkét.

    A dömösi vízi leányok

    A Dunában éjjel a vízi leányok kiknek testük félig hal, nagy lármát ütnek. A Duna mellett járókat megijesztik, a gyermekeket elragadják. Seregestől jönnek ki a Dunából. Elbújnak a vetésekben, erdőkben, hol még nagyobb lármával a fákra menekülnek, mint a majmok és a földön csúsznak, mint a kígyók. (Ezt a történetet annak idején a fa tolvajok terjesztették a nép körében, akik éjszaka lopták az erdőből a fát és egészen a Dunáig kellett leszállítaniuk, ahonnan csónakkal vitték tovább.)

    Csele-patak (Csaja-patak)

    Az asszonyok ősidők óta imádkozni jártak a patakhoz, betegség ellen ruháikat aggatták a forráshoz és a beteg embereket is gyógyulni hozták ide. Később Dömös kálváriája is ezen hely közelébe épült. (A patak a prépostsági romoktól kb. 200 méterre található. A prépostsági halas-tavak, téglaégető kemencék és a monostor vízellátását is Csele-Csaja biztosította, ami egyes kutatási anyagból kiderítve meleg vizes forrás lehetett.)

    Töredékesen fennmaradt hiedelmek Dömösről

    Asszonyfő

    Dömös népi hiedelemvilágában fontos szereplő volt a boszorkány. Ilyen hírbe általában valamelyik idősebb asszony keveredett. A gyerekek féltek tőle. Egy idős bácsi még látta az „asszonyfőt”. Még a sziklát is megmutatta, hol esett a dolog. A Pilis mélyén gombázott, mikor eleredt az eső. Beállt egy kiálló szikla alá, s ekkor megpillantott egy öregasszonyt. A asszony elindult az esőben, de nem ázott meg. Még a föld is száraz maradt utána, pedig zuhogott.

    Királykunyhó

    A dömösi erdőben igen fenn található kunyhó a szájhagyomány után Mátyás király titkos találkozásainak színtere volt a dömösi erdész szép leányával.

    Királykútja

    Midőn őskirályaink az Árpád-várában laktak, ennek a kútnak vizét használták.

    Kerékvágási kút

    Valaki beléesik, csak akkor szabadulhat, ha másik állat is belépottyan.

    A következő úti célunk Esztergom lesz, és megtudhatjátok azt is, hogy milyen kincseket rejt a környék!

    A cikkben olvasható történetek Spóner Orsolya gyűjtési munkái, melyeket a Nemzeti Művelődési Intézet kutatási programjának keretében gyűjtött össze. Az anyagot a tudomásával és engedélyével használtuk fel!

    Forrás: varbarat.hu, Fotó: fortepan.hu

    Iratkozz fel hírlevelünkre