Esztergomi legendák: kincsekkel teli dereglyék a Dunában
Tartalomjegyzék:
Tartsatok velünk az esztergomi legendák felkutatásában! II. Szilveszter pápa látomása, a vadász és az ördög paktuma, Mária királyné aranya. Esztergomhoz és környékéhez számos legenda kapcsolódik, amely a mai napig izgalomban tartja a környék lakóit, és a térség történelme iránt érdeklődőket. Spóner Orsolya Dunakanyar kutató segítségével most körbejárjuk ezeket a történeteket.
A tatárok elfoglalják Esztergomot
Rogerius mester a Siralmas énekében meséli el a tatár seregek ravaszságát a Duna jegén való átkelésről. A tatárok még a tavasz beállta előtt elértek az Esztergommal átellenes Duna szakaszhoz. A folyót vastag jégtakaró borította. A magyarok mindennap feltörték a jeget az ő oldalukon, hogy megakadályozzák az ellenség átkelését. Így ment ez napokon át.
A túlparton rekedt tatár sereg cselhez folyamodott. Egyik reggelre, mikor a magyarok kezdték volna a jeget törni híre-hamva sem volt a tatároknak, csak az általuk „ott felejtett” jószágok bóklásztak a Duna-partján. Mikor a magyarok átmentek a befagyott folyón azzal a céllal, hogy áthajtják a gulyát, a tatárok saját szemükkel győződhettek meg róla, hogy a Duna jege bizony biztonságos. Így rohanták le, és pusztították el a tatárok Esztergomot.
Mária királyné aranya
1526-ban a magyar sereg hatalmas vereséget szenvedett a törököktől Mohácsnál. Az özvegy királynő (férje, II. Lajos életét vesztette az ütközetben) Budáról menekülni kényszerült. Hatvan, lapos fenekű dereglyével elindultak Pozsony felé a budai vár gazdag kincstárával. A lassan haladó dereglyéket marhákkal vontatták. Az esztergomi várkapitány egy darabig nézte a menetet, majd ügyesen fel is mérte, hogy a partról vontatott hajókkal nem nehéz elbánni. Hazafias kötelességének érezte a magyar kincsek megszerzését, mielőtt Habsburg Mária kimenekíti országunkból.
Katonáival megtámadta a vontatókat és a kötelek már az esztergomi katonák kezei közé kerültek. Néhány hajó legénysége elvágta a vontatóköteleket, így ők irányíthatatlanul sodródtak a zátonyok felé, amelyek aztán léket is ütöttek a hajókon. A királynő tehetetlenül nézte végig, ahogy néhány dereglye az esztergomi lakosok kezére került, és három hajóját pedig elnyeli a víz a kincsekkel együtt. Ezeket az elsüllyedt, kinccsel teli dereglyéket a mai napig keresik mind a régészek, mind a laikusok Esztergomtól- Szobi-révig bezárólag.
A vadász és az ördög paktuma
Az Esztergom környéki erdők teliholdas éjszakákon vérfagyasztó történetek szereplőivé váltak régen.
A levegő lehűl, köd gomolyog a fák közt és teljes csend honol az erdőben. Ez a vadász és az ördög alkujának ideje! Annak a vadásznak, ki úgy határozott, egyezségre lép az ördöggel, hogy egy gazdagabb életért eladja a lelkét. Nem volt egyéb dolga, mint teliholdkor az erdőben a fák közé lopakodni, a földre egy hófehér zsebkendőt ráncmentesen leteríteni. Pontban éjfélkor célba kell venni a Holdat és egy jól irányzott lövéssel el kell találni azt, cserébe három csepp vér hullott a zsebkendőre. Ezzel a szerződés meg is köttetett az ördög és a vadász között.
A Hold vérével átitatott zsebkendő segítségével az ördög mindig segítette a vadászt. Nem volt többé gondja a zsákmányra, pénzre és az életében sem. Az ördög hosszú évekig figyelte a jólétben egyre jobban elzüllő vadászt, akit lassan elhagyott szerencséje tunyaságából kifolyólag. Végül magányosan, elszegényedve várta sorsának beteljesedését. Sok év várakozás után bukkant elő az ördög és vitte el magával a telhetetlen vadászt.
(1889-ben jelent meg Burány János írása a Turisták Lapjában erről az esztergomi vadász babonáról.)
Szent István koronája: A pápa látomása
István mikor úgy határozott, egyházi áldást kér uralkodására, mint első magyar király, koronát szeretett volna kapni a pápától. Elküldte Asztrik püspököt Rómába, hogy keresse fel II. Szilveszter pápát ezzel a kívánsággal. Ezzel egy időben egy másik nép is – lengyel – katolikus útra tért és Asztrikot megelőzve nyújtották be igényüket egy koronára a pápánál.
A korona elkészülésének előestéjén, mikor a pápa nyugovóra tért, hatalmas fényesség támadt a szobájában és egy angyal jelent meg neki, aki azt nyilatkoztatta ki, hogy hamarosan egy új követ érkezik hozzá és az elkészült koronát neki kell átnyújtania. Másnap, ahogy az angyal megjósolta, megérkezett Asztrik püspök a magyarok kérésével. Szilveszter pápa egy levéllel és egy kereszttel együtt, áldását adván a magyar királyra adta át a koronát, engedelmeskedvén az angyali megnyilatkoztatásnak. Így történt, hogy Istvánt 1000. december. 25-én megkoronázták Esztergomban.
Az, hogy valóban fekszenek-e kincsekkel teli dereglyék a Duna medrében, valószínűleg még jó ideig rejtély marad, de a hasonló legendák közelebb hozzák hozzánk a Dunakanyart, és a történelem „mesés” formában történő megközelítése reményeink szerint a gyerekeket is magával ragadja!
Megjegyzés: A cikkben olvasható történetek Spóner Orsolya gyűjtési munkái, melyeket a Nemzeti Művelődési Intézet kutatási programjának keretében gyűjtött össze. Az anyagot a tudomásával és engedélyével használtuk fel.
