15 fergeteges SZTORI és elképesztő LEGENDA a Dunakanyarból

Kristóf Eszter 2018. 05. 13.
  • 15 fergeteges SZTORI és elképesztő LEGENDA a Dunakanyarból
  • A Dunakanyarban biztosan ti is nagyon sok szép helyre bukkantatok már, melyről talán a kirándulás alkalmával nem derült ki, hogy milyen izgalmas sztori, vagy legenda kötődik hozzá. Az alábbi 15 történet segít jobban megismerni a térséget. Mennyi ismerős közülük?

    1.

    A szentendrei Fő téren álló Pestiskeresztet a város gazdag szerb kereskedői állították 1763-ban hálából, hogy a járvány elkerülte a várost. A hiedelem szerint a halálos vésznek csak egy áldozata volt, egy fiatal lány, akit állítólag fejjel lefelé temettek el a kereszt alá, hogy a pestis ne tudjon továbbterjedni. A Szentendrei Pestisűző Fesztivál ennek a XVIII. századi városi legendának állít emléket.

    2.

    Hatalmas figyelem övezte 1994-ben a 264 természetes úton mumifikálódott emberi maradvány, valamint egy 40 személy maradványait őrző osszárium láda megtalálását Vácon. A Fehérek templomának felújításakor egy munkás meglátott egy repedést a falon, és amikor megütötte egy kalapáccsal, felfedezte, hogy üreges hangot hall. Áttörte a falat, és talált egy lefelé vezető kőlépcsőt. Miután lementek a lépcsőn a plébánossal, egy kriptát találtak festett koporsókkal. A mumifikálódott testek és a koporsók felbukkanása persze nem csak a kutatókat és a szakértőket, hanem a lakosságot is vonzotta.

    Tudtátok?

    A Fehérek temploma oldalhomlokzatán Szent Hedvig szobra magasodik egy kút fölé. Hedvig lengyel királynő Nagy Lajos királyunk lánya volt, és ő a Dunakanyar védőszentje.

    3.

    Az Esztergom közelében található Helemba-sziget érseki nyaralóként vált ismertté a történelem során, de leprások szigeteként is ismert, igaz kissé szűkebb körökben. A titokban terjesztett történet szerint ezen a szigeten 123 sírt tártak fel, amelyek elhalt leprások testét rejtették.

    4.

    A Visegrád környékén található, 176 m magas Sibrik-dombon egy római kori tábor maradványai láthatóak. Itt állt Visegrád első vára és temploma. A visegrádi erődítményt a történelmi források szerint 325-330 között építették, és a Pone Navata nevet viselte.

    5.

    A törökök 1686-ban adták fel végleg a visegrádi várat, ám visszavonulásukkor – egy helyi legenda szerint - a Dunabogdányban álló mai Rókus kápolna helyén több janicsárnak szánt gyermeket lefejeztek. Sok veszteséggel ugyan, de a falu túlélte a török idők megpróbáltatásait, és a törökellenes felszabadító háborúkat is.

    6.

    Tudtátok, hogy a legendás versenyló, Kincsem egykori istállója Gödön található? Egy történet szerint Kincsem annyira megszerette a gödi ivóvíz ízét, hogy amikor Németországban versenyzett, a ló gondozóinak keresniük kellett egy kutat a környéken, amely vizének hasonlított az íze a gödi víz ízéhez, mert ekkor a válogatós ló már egy egész napja nem ivott semmit. (Mellesleg a legjobb barátja egy macska volt, aki nélkül egy tapodtat sem mozdult sehova.)

    7.

    A dömösi erdőben található Királykunyhó a szájhagyomány után Mátyás király titkos találkozásainak színtere volt a dömösi erdész szép leányával.

    8.

    1526-ban a magyar sereg hatalmas vereséget szenvedett a törököktől Mohácsnál. Az özvegy királynő Budáról menekülni kényszerült. Hatvan, lapos fenekű dereglyével elindult Pozsony felé a budai vár gazdag kincstárával. Az esztergomi várkapitány hazafias kötelességének érezte a magyar kincsek megszerzését, ezért katonáival megtámadta a vontatókat és három hajót elnyelt a víz a kincsekkel együtt. Ezeket az elsüllyedt, kinccsel teli dereglyéket a mai napig keresik a régészek.

    9.

    A leányfalusi hajóállomásnál található tábla szerint a pócsmegyeriek régen ladikokkal közlekedtek a Dunán, az első személyhajó 1861. augusztus 1-én érkezett Budapestről Leányfalura. A gőzösöket „kofahajóknak” is nevezték, mert a falvak lakói rajtuk szállították a terményeiket a piacra. A posta leveleket és hírlapokat is továbbított a hajókon, a fővárosiak pedig ezeken a hajókon utaztak a Dunakanyarban vásárolt nyaralóikba. A kikötőben dolgozott a „stéges”, aki haranggal jelezte a helyieknek a hajó közeledtét.

    10.

    A Kis Strázsa-hegy környékén fekvő katonai gyakorlótéren terült el az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytábora. A táborlakókat kolera és tífuszjárvány sújtotta, több ezren haltak meg ebben az időszakban. Sok orosz, olasz, szerb és román katonát temettek itt el. A 7. számú hadifogoly temető a hadsereg szervezésében került felújításra.

    11.

    Rám-szakadék és a Lukács-árok között emelkedő hegy tetején egy Árpád-kori vár maradványait találhatjátok meg, ha erre kirándultok. A hegytető peremét lepusztult fal maradványa övezi, a falon kívül eltömődött árok nyomait figyelhetitek meg.

    És ami a legizgalmasabb: A vár belső területén található mélyedések régi épületek maradványait rejtik magukban!

    12.

    A köztudatba nagyon mélyen beleivódott az a vélekedés, hogy a Visegrádon található tornyot azért hívják Salamon-toronynak, mert a XI. században ez volt a Visegrádon raboskodó Salamon király fogságának a színhelye. Ezt a történetet mindenki így ismeri, de ennél a történelmi eseménynél lényegesen később, a XIII. század második felében épült a torony, tehát értelemszerűen Salamon király nem raboskodhatott a Salamon-toronyban. Salamon királyt valójában az Alsóvártól északra elterülő Sibrik-dombi ispánsági várban tarthatták fogságban.

    13.

    Tudtátok, hogy több mint 200 kilométernyi kisvasút volt a Börzsönyben? Ezek nem üzemeltek egyszerre természetesen, de egy szakavatott térképésszel a nyomvonalakat fel lehetett tárni.

    14.

    Az 1930-as években a zebegényi Dalkör elhatározta, hogy egy országzászlót és egy I. világháborús emlékművet állíttat a Kopasz-hegyen, ám az emlékművet nem fejezték be és hivatalosan nem is avatták fel, mert közbeszólt a második világháború. A háború utáni évtizedekben a legtöbb ilyen emlékművet elpusztították, a zebegényi tanácstagok azonban találékonyan kieszelték, hogyan őrizzék meg az óriási munkával létrehozott emlékművet. Átminősítették kilátónak!

    15.

    A Lepencevölgyben álló Csipkerózsika torony ma már egy kis kísértetkastély, a Nagymaros és Visegrád közé tervezett vízlépcső munkálatainak kezdetekor építették. A torony és egyben kilátó célja az volt, hogy az emberek innen nézhessék a gigantikus építkezést, majd később a dübörgő erőművet. Valamikor úgy rendezték be, hogy kirándulók tömegére számítottak. A kormány 1989. május 13-án hozta meg a döntést a duzzasztó építésének leállításáról.

    Találkoztatok számotokra eddig ismeretlen legendákkal? Esetleg mindegyikről hallottatok már? Írjátok meg kommentben, várjuk a számokat!

    Iratkozz fel hírlevelünkre