top banner
English

Szob

Szob, szobi főtér, szobi templom

Az Ipoly torkolatánál, a Duna bal partján fekszik Szob városa, melynek területe már az őskor óta lakott volt. Ezt több lelet is bizonyítja, melyet a helyi Börzsöny Múzeumban csodálhatnak meg az érdeklődők.

Római kori emlékek is szép számmal kerültek elő, lévén itt húzódott a Limes. Az egyik ilyen nagyjelentőségű tárgy egy több mint száz síros kelta temetőből került elő. Egy görög bronz ivóedényről van szó, mely egy hadjárat alkalmával kerülhetett új gazdájához, majd magyar földbe. A kantharoszt a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításában láthatják az érdeklődők.

A honfoglaláskor a magyarok megtelepedtek a területen, amit ásatások bizonyítanak. Az első írásos emlék 1280-ban említi a települést Terra Sob néven, magáról az elnevezésről több elképzelés is létezik, annyi biztos, hogy szláv eredetű.

Ezt követően többször gazdát cserél, a pálosok is nagy befolyással bírtak a településre. A török vész nem kímélte a települést sem, majd a megfogyatkozott lakosságot németajkú telepesekkel pótolták. Az 1800-as évek komoly fellendülést hozott Szob életében, a vasútnak és a hajózásnak köszönhetően bekapcsolódott az ipari forradalomba, még gőzhajót is építettek itt. Mindenféleképpen meg kell említeni a németalföldről származó Luczenbacher család nevét, akik sikeres vállalkozásaikból jócskán juttattak vissza a városnak, csak egy példát említve, korábbi kastélyukban jelenleg a Szent László Gimnázium kollégiuma működik. A város temploma 1775-1778 között épült barokk stílusban, de ha a településen járunk, akkor mindenképpen érdemes felkeresni a közelmúltban felújított városházát is.

A Duna, a Börzsöny és a nemzeti park közelségének, valamint a kisvasútnak köszönhetően ideális kirándulóhelyszín Szob, biciklizésre, túrázásra, hajózásra és lovaglásra is van lehetőségünk. Több szálláslehetőség közül is választhatunk, akár egy egész házat is kibérelhetünk a festői környezetben, ha nagyobb társasággal mozgunk. 

Kapcsolódó látványosságok
top banner