Márton-napi hagyományok a Dunakanyarban
A Márton-napi hagyományok rengeteg népszokást, és néphitet foglalnak magukba Magyarországon, a Dunakanyarban pedig ilyenkor általában nagy lakomával, felvonulással és közösségi programokkal várják a települések az érdeklődőket. Mutatjuk az idei színes kavalkádot!
Tartalomjegyzék:
Ismeritek a Márton-naphoz kapcsolódó legendát?
„A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.” (martonnap.hu – Márton-napi hagyományok)
Márton-napi hagyományok
A néphagyomány szerint a gazdasági év, a mezőgazdasági munkák befejezése a Márton naphoz köthető. Ekkor ugyanis megpihen a természet, s ezzel párhuzamosan megkezdődik az advent időszaka, amikor a családok a házukba visszavonulva készülnek az ünnepre. A Márton-napi hagyományok szerint ezen a napon kóstolták meg először az újbort, és ekkor vágták le a tömött libákat, hiszen ez volt a 40 napos karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor kiadósan, jóízűeket lehetett enni, és mellette mulatozni.
Úgy tartották a régiek, hogy minél többet isznak ilyenkor, annál több erőt és egészséget töltenek magukba, ugyanakkor kötelező volt libás ételt fogyasztani, hiszen a mondás úgy tartotta: aki Márton-napi hagyományok szerint aki ezen a napon libát nem eszik, egész éven át éhezik! Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.
Márton-napi időjóslás
A sült liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Másik megfogalmazásban:„Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja. A Márton-napi hagyományok szerint az eső után rendszerint fagy, majd szárazság következik.
Ti mennyire hisztek az időjóslásban? Mi némi tartással fogadjuk az ilyen jóslásokat, de azért persze megfigyeljük majd azt a bizonyos mellcsontot!
Miről szólt a Márton-napi ajándékozás?
Míg a 14. században ez a nap a jobbágytartozás lerovásának napja volt, addig később ajándékozássá alakult át. Márton-napon fizette meg a gazda a pásztoroknak az ún. bélesadót vagy rétespénzt, a pásztorok pedig többágú vesszőt (Szent Márton vesszejét) ajándékoztak a gazdáknak, és úgy tartották, ahány ága van, annyit fial a disznó. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat.
„Adjon Isten szerencsés jó estét! Megjött Szent Márton püspök szolgája. Adjon Isten bort, búzát, bikessiget, lölkünknek üdvössiget!”
„Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van!”
Márton-napi felvonulás
Elérkeztünk a Márton-napi fáklyás felvonuláshoz. Ezen a felvonuláson a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatják el az emberekhez, a nap zárásaként pedig libás ételeket, liba formájú süteményeket és forró italokat fogyasztanak az emberek.
Így lesz ez a Dunakanyarban is, ahol számos településen vehettek részt Márton-napi programokon.
Dunabogdány, november 11., 17 óra
Márton-napi felvonuláson vehettek részt, ha szombaton Dunabogdányba látogattok. A felvonulás 17 órakor a katolikus Templom téren kezdődik az iskolások műsorával, majd ezt követően a gyerekeket forró teával és péksüteménnyel, míg a felnőtteket zsíros kenyérrel és forralt borral kínálják a Művelődési Ház kertjében.
Szigetmonostor, november 11., 14 óra
A Márton-napi Pajta-Vigadalom kézműves foglalkozásokkal kezdődik, ahol lámpást lehet készíteni, de lesz Lúdas Matyi filmvetítés, máglyagyújtás, és Márton-napi táncház is. Akik finomságokat szeretnének kóstolni, azok feltétlenül vegyenek részt a közösségi sütésben, ahol kenyérlángos és sütőtök készül, később pedig ludaskása kóstolás is tarkítja a programot. A rendezvény legizgalmasabb programjának a fényösvény-járás ígérkezik. Ne hagyjátok ki!
Szentendre, Skanzen november 11.-12.
A Skanzen idén is kétnapos fesztivállal, a Szent Márton Újborfesztivál és Libatorral készül a hétvégére. A rendezvényen ínycsiklandó libaétkek, az ősz csemegéi és kézműves újborok várják a vendégeket. A fesztiválszínpadon egymást érik a fellépők (Herczku Ágnes és a Banda, Tint’íz Band), a közönségnek bőven lesz része muzsikában, népmesében, és néptáncban, de lesz kenyérlángos, kürtőskalács, és sültgesztenye sütés is a szabadban.
Pócsmegyer – Surány november 11.
Surányban a Civilek Házában 10 és 12 óra között Márton-napi lámpást lehet készíteni a Kézműves kuckóban Gottweisz Timivel. A belépés díjtalan.
Nagymaros, november 10. és 11.
November 10. (pénteken), 18:00 órakor Márton napi felvonulás lesz a Fő téren, rossz idő esetén a művelődési házban. Szombaton délelőtt a Nagymarosi Termelői piacon fellép a Suhaj zenekar, lesz tökfaragás és utána libagágogással egybekötött Márton-napi mesére invitálják az érdeklődőket.
Reméljük, találtok kedvetekre való programot a felsoroltak között, de ha szívesebben ennétek libasültet párolt káposztával és rozmaringos krumplival, készítsétek el akár ti magatok ezt a finom fogást, vagy keressetek fel egy jó kis éttermet a Dunakanyarban!
