English

Izgalmas legendák a Feneketlen-tó körül

A gödi Feneketlen-tó partja minden kétséget kizáróan fantasztikus hely, ám a tó elnevezésével kapcsolatban azonnal felmerül a kérdés: vajon tényleg feneketlen? Nos, utánajártunk a kérdésnek, és olyan történetekre bukkantunk, melyekről idáig nem hallottunk, annak ellenére, hogy sok időt töltünk a térségben. 

Izgalmas legendák a Feneketlen-tó körül

Számos Feneketlen-tó legendáról hallottunk

Budapesten, a XI. kerületben sokszor jártam már a Feneketlen-tónál, amiről korábban sok érdekes történetet olvastam, melyek többnyire szájhagyomány útján terjedtek. A XVIII. század végén a Kosztolányi Dezső tér helyén téglagyár működött, az agyagot pedig a közeli jókora gödörből nyerték ki. A legenda szerint ez a téglagyár egészen addig működött, amíg egy forró vizű forrás nem fakadt a mélyből, ami elárasztotta az ott tátongó agyaggödröt. A helyiek az esemény után sokáig mesélték, hogy a munkások szerszámaikat és gépeiket veszni hagyva menekültek kifelé a gödörből, amelyet teljesen megtöltött a beáramló víz. Sokáig úgy tartották, hogy a munkagépek és azok kezelőinek maradványai még mindig a tó feneketlen mélyén hevernek. A valóság azonban az, hogy 1889-ben bezárták a téglagyárat, és a talajvíz szépen lassan feltöltötte a hatalmas agyaggödröt.

További érdekesség, hogy amikor a XX. század elején bérházakat kezdtek építeni a közelben, a tó néha felszínre vetett egy-egy holttestet. Ezek persze nem az egykori téglagyár munkásai, hanem valószínűleg az 1919 és 21 közötti forradalmakban elesett katonák tetemei voltak. Amikor a tó partján további építkezésekbe kezdtek, a munkálatok közben a kiásott földet állítólag a tóba öntötték, de mivel az nem süllyedt el, hanem sokáig csak a felszínen lebegett, tovább erősödött a "feneketlen tó" legendája. A szóbeszéd szerint a valójában 4-5 méteres tó akár 30-40 méter mély is lehet.

A gödi Feneketlen-tó és téglagyár története

Amikor először Gödön kirándultam, azonnal elvarázsolt a Feneketlen-tó környéke, a maga vadregényes partjával és a mellette futó kedves ösvénnyel. A Dunakanyarban számtalan izgalmas és titokzatos helyre bukkantunk már az évek során, most utánajártunk annak, hogy hogyan hangzik a gödi Feneketlen-tó története. Ebben nagy segítségünkre volt Volentics Gyula: A sződrákosi és gödi téglagyárak története című írása.

„Floch Henrik a sződrákosi gyár mellett Gödön is terjeszkedni kívánt, ezért megvette Arany László (1844-1898) költő-népmesegyűjtőtől az 1898-ban még Adélháza néven is ismert Kis-Gödön, a Kis-sziget végétől a Pest-Váci országútig terjedő területtel a nagy mennyiséggel és jó minőséggel kecsegtető gödi agyagdombot. A gödi gyár területe kb. 50 hold volt. A gyárban 100 alkalmazott dolgozott, akik közül 40-60 nő volt. Évi termelési kapacitás Gödön a sződrákosinak közel kétszerese,7-10 millió tégla volt. A gyár különleges terméke a kút- és csatornatégla volt. Az égetéshez szükséges szenet a közeli dorogi bányákból szerezték be.(…) A gödi téglagyár téglái a manapság „Feneketlen-tónak” nevezett helyről kitermelt agyagból készültek. Az agyag bányászatának egyes források szerint nem az agyag kimerülése, hanem egy talajvízbetörés vetett véget. Így keletkezett a Dunához közeli, ma már fákkal sűrűn körbenőtt, a Bartók Béla utca – Luther Márton utca – Tó köz által határolt alsógödi tó, melynek medrében és partján is számos forrás fakad.”

Miután megismertük a téglagyár és a Feneketlen-tó históriáját, nyilvánvalóvá vált, hogy vajmi keveset tudunk elődeink életéről, illetve a térség korábbi épületeiről, építményeiről. Nagy szerencse, hogy ilyen gazdag a Dunakanyar történelme, hiszen így újabb és újabb történeteket kutathatunk fel. A tó partján egyébként teljes nyugalomban olvashattok, piknikezhettek és sétálgathattok, csak ajánlani tudjuk!

Forrás: Volentics Gyula: A sződrákosi és gödi téglagyárak története

top banner