English

Egy falatnyi paradicsom a Duna partján

Vajon merre található a Duna egyik legcsendesebb partszakasza, ahol még a madár sem jár? Mutatjuk, hol élvezhetitek a legnagyobb nyugalmat!

maróti öböl, szobi rév, dunapart, fürdés a dunában

A maróti öböl népszerű célpontja a horgászoknak, a strandolóknak és a sátorozóknak, ezen kívül tartottak az öbölben motoros találkozókat, és forgattak már filmet is a vízen. Talán ennél kevesebben fedezték fel a Dunának azt a partszakaszát, ami a szobi révnél, a lejárótól balra található, és jóformán csak gyalog közelíthető meg. Az elmúlt években egyre inkább romlott annak a földútnak az állapota (többek között az árvizeknek köszönhetően), amelyen ugyan nagyon lassan és óvatosan, de régen hátra lehetett autózni a messze elnyúló töltés mellett Esztergom irányába. Ma már jó szívvel csak azoknak ajánlanám ezt az utat, akik cross motorral, vagy terepjáróval indulnak útnak. 

A lejárótól a Duna mellett érdemes legalább addig besétálni, ahonnan már csak messziről látjuk a révet, és a hangját sem halljuk már. Végig apró kavicsos a part, a levegő tiszta, és csak a fák vesznek körbe minket. Innen már láthatjuk a túloldalon az Ipoly torkolatot, amely a szlovák-magyar határt (éjszaka zöld fénnyel) jelzi. 

Mit érdemes itt csinálni? Mivel töltsük az időnket?

Ősszel és télen fantasztikus élmény ide látogatni, és megcsodálni a természet szépségét, a színes faleveleket vagy az úszó jégtáblákat. Nyáron fürödhetünk a Dunában, ám vigyázni kell arra, hogy nagy a sodrás, így térdig érő víznél már csak annak ajánlatos beljebb merészkedni, aki valóban jó úszó. A talaj a parthoz hasonlóan kavicsos, néhol homokos vagy iszapos, így érdemes kitapasztalni, hogy kinek melyik az elfogadható. A parton gyűjthetünk kavicsokat, kagylókat és csigaházakat, melyeket otthon felhasználhatunk dekorációnak, és ha nincs tűzgyújtási tilalom, akár szalonnát is süthetünk a víz mellett. A napozás szerelmesei már tavasszal is kifeküdhetnek egy plédre a parton, a horgászoknak pedig jó hír, hogy akár 4-6 kilós márnákat is foghatnak. 

A mai hangos, rohanó világban először furcsának tűnhet a gondolat, hogy eltöltsünk egy napot térerő és mobilinternet nélkül, de hozzá lehet szokni a csendhez, ami talán az egyik legritkább madár az életünkben. Amikor az ember magára marad a természetben, meglepően gyorsan alkalmazkodik a körülményekhez, és hamar feltalálja magát. Magától értetődik, hogy honnan szerezzünk tűzifát, és hogyan készítsünk nyársat a sütögetéshez. A söröket, üdítőket behűthetjük a Dunában, akárcsak a dinnyét. Elég hozzá egy nagyobb szák, melyet egy fához kötünk. 

A legszebb élmény a szobi rév közelében teljes csendben gyönyörködni a Duna fölött lemenő nap látványában. A vízen fekvő aranyhíd a rózsaszín és a narancssárga összes árnyalatában pompázik, mi pedig hirtelen azt sem tudjuk, hogy ezt hogyan mutassuk meg minden ismerősünknek facebook live videóban akkor, amikor tudjuk, hogy ez jelenleg megoldhatatlan. Marad a fotózás és az ezerszer elismételt mondat: „azt nézd, milyen csodálatos”. Még internet nélkül is. 

És közben elfelejtjük, hogy mosdó helyett a fák mögé bújtunk el, és hogy annyi a szúnyog, hogy már nem is érdemes védekezni ellenük. Mert valahogy nem ez számít. 

top banner