English

5+1 oltári HIDEGLELŐS hely a Dunakanyarban

Mindig is kedveltük a hideglelős élményeket, ezért végigjártuk a Dunakanyar legelképesztőbb helyeit, ahol nem szívesen töltenénk el egyedül egy éjszakát. Döntsétek el, nektek menne-e!

5+1 oltári HIDEGLELŐS hely a Dunakanyarban

Esze Tamás laktanya

A váci Esze Tamás laktanya 16 évvel ezelőtt zárta be kapuit, azelőtt csaknem ötven évig állt a hadsereg szolgálatában. A bejáratnál az őrszoba még mindig áll, most innen felügyelik a bejárást a laktanya területére. Legelőször az egykori bolton, étkezdén és fodrászaton akadt meg a tekintetünk, melyek siralmas állapotban vannak. A manapság annyira divatos, poszt apokaliptikus témájú filmek hangulatát idézték az omladozó falakkal, kopott feliratokkal és reklámtáblákkal. Minden fontosabb épületet körbejártunk, szó szoros értelmében a pincétől a padlásig.

Akik szeretik a világvége hangulatot, azok biztosan nagyon izgalmasnak találnák azokat az épületeket, amelyek minden emeletén hosszú folyosókról jobbra és balra sorban nyílnak a szobák. A helyiségek szinte mindenhol üresen álltak, de ennél sokkal szembetűnőbb volt, hogy a szobák, és termek számos helyen beáztak, a falak felpúposodtak, ahogyan a parketták is. A nagyobb termek, hangárok viszonylag jó állapotban vannak, de a kazánházat például teljesen felszámolták. A sportcsarnok még most is alkalmas lenne különféle sporttevékenységekhez, hiszen tulajdonképpen sértetlen belülről. A laktanya napjainkban is őrzött terület, ahova csak engedéllyel lehet belépni.

Lepencei strandfürdő

A Lepencei Strandfürdő több mint tíz éve zárta be kapuit a látogatók előtt. Akik legalább egyszer fürödtek itt még a strand fénykorában, azok biztosan nem felejtik el a különleges hangulatát és az izgalmas mezítlábas csúszkálást a betonlépcsőkön (korlát nélkül). Ez nem egy átlagos fürdőhely volt, ez maga volt a paradicsom. A strand bejáratát mára teljesen lebontották, és már csak akkor láthatunk valamit a meleg vizes medence boltíveiből, ha jó helyen pillantunk fel a kocsiból Visegrád felé haladva.

A hideg vizes úszómedence lelátóját teljesen benőtte a gaz, szinte már semmi nem látszik belőle. A büfék épületét elzárták a növények, és a gyerekmedencét is már csak a kacsák használják. A fenti meleg vizes medencékben felpattogzott a csempe, a hozzá vezető lépcsőkön már nem lehet közlekedni. Csak a kilátás a régi. A strand területére tilos belépni, magántulajdonban van.  

Nagymaros, „Szellem lakótelep”

A nagymarosi duzzasztót a 80-as években kezdték el építeni, a kormány egy osztrák céget bízott meg a munkálatok elvégzésével. A cég dolgozói számára ezekben az években készült el a ma már csak nagymarosi „szellem lakótelepként” ismert üresen és félkészen hagyott szálloda és lakótelep. A félig elkészült házakat teljesen körbenőtte a gaz, az ajtók hiányoznak, az ablakok mind kitörtek. A hotel kertjében mindenhol fejmagasságig ér a növényzet, és a betonlépcsőket is benőtte a gaz. Mivel minden ajtaja le van lakatolva, nem tudtunk bemenni, de a számos ablaknak és üvegfelületnek köszönhetően alaposan szemügyre lehetett venni a szálloda belsejét is. A hosszú, kihalt folyosókon jobbról és balról ajtók nyílnak, melyek a szobákba vezetnek.

A hegyoldal felé néző szobáknak kétszárnyú üveg teraszajtaja van, mely minden bizonnyal csodálatos kilátást biztosított volna az itt megszálló vendégeknek. Az épület külseje alaposan megrongálódott az elmúlt évtizedekben, néhány ablaka betört, és a nyílászárók körül a fal is több helyen leomlott. Minden teraszajtó egyenként le van lakatolva. A recepciós pult teljesen üres, a Recepció felirat magányosan fénylik felette.

Sajnálatos, hogy üresen áll Nagymaros szívében, hiszen ilyen tökéletes elhelyezkedéssel hatalmas lehetőségeket rejt magában.

Pilismaróti-öböl, „Hajótemető”

Az öböl mesterségesen, kavicsbányászat következtében jött létre, és hosszú évek óta népszerű kiránduló célpont a vízi sportok kedvelőinek és a horgászoknak. Az öböl egyik szegletében található az ún „hajótemető”. A hajókat régen jégtörésre vagy mederkotrásra használták, sok köztük a kavicskotró munkagép is. Némelyik olyan régen áll már egy helyben, hogy 2 méter magas növények nőttek ki belőle.

Érdekes annak a hajónak a látványa, amely félig a homokba temetve, félig a vízbe hajolva várja a sorsát, de kisebb, motorcsónaknak tűnő roncsokat is láttunk. Természetesen jelenleg is őrzik a területet, senkinek nem ajánlatos megkockáztatni azt, hogy átmászik a hajókra, nem csupán az őrök miatt. A part és a víz is tele van acélsodronyokkal, melyek néha elvesznek a homokban, majd néhány méterrel arrébb újra feltűnnek.

Vác, Forte filmgyár

Az amerikai Kodak brit leányvállalata 1913-ban kezdte meg Vácon építeni a fotókémiai gyárat. A termelés csak 1922-ben indult el. A gyár a termékeit az 1930-as évek közepétől exportálta a világ számos országába, 1997-ben, a rendszerváltást követően pedig még mindig 50 országba szállítottak Forte márkajelű termékeket. 2006-ban a cég 150-200 milliós mínuszt termelt. 2007. februárban leállt a termelés, és utcára került a vállalat összes dolgozója.

A gyár azóta ki van téve a természet viszontagságainak, mára nem csak elhagyatott, de romos is. Több alkalommal próbáltuk felvenni a kapcsolatot az épület tulajdonosával írásban és telefonon is, azonban máig nem kaptunk választ a megkeresésünkre.

Esztergom, Fürdő Szálló

A szálló területén egykor tó volt, amit a Szent Tamás-hegyből folyó hévizek tápláltak. A tavat 1840-ben lecsapolták és feltöltötték. A forrásokat kiboltozták, és a mai napig a főút alatti alagútrendszerben folynak. Az épületegyüttest, színházteremmel, gőz- és kádfürdővel építették Zofahl Lőrinc tervei alapján. A színháztermet a hatvanas években lebontották, 1964-ben hozzáépítettek egy modern, vasbeton üvegszárnyat. A rendszerváltás után az állaga folyamatosan romlott, az omlásveszély miatt az előtte levő járdaszakaszt is le kellett zárni. Az épületet 2006-ban megvette a város. Még 2003 táján, középiskolás korunkban bemásztunk az akkor már omlásveszélyes épületbe, és lenyűgözött a látvány, ami odabent fogadott. A nagy termek, a csillárok maradványai, és a kiszolgáló helyiségek labirintusa feledhetetlen élmény volt, és az a mai napig.

forte fotó: Hernád Géza

szellemhotel fotó: Rozmán László

top banner