130. éves idén a szentendrei HÉV, nosztalgiázz velünk!

Kristóf Eszter 2018. 01. 15.
  • 130. éves idén a szentendrei HÉV, nosztalgiázz velünk!
  • Az első HÉV járat 1888 augusztusában indult útjára Filatorigát és Szentendre között, tehát idén ünnepli forgalomba állításának 130. évfordulóját. A HÉV járatoknak rengeteg mesélnivalója lehet a környéken lakó emberek életéről, és utazási szokásairól. Vajon hányan utaztak eddig hévvel, és milyen élményeik fűződnek az utazáshoz? Én csak abban vagyok biztos, hogy gyerekkorom óta imádom zötykölődés közben a házakat bámulni, és a könyvembe feledkezni. 

    A 19. század vége felé rohamosan nőtt az igény a Budapest környéki települések és a főváros közötti utazásokra. A létrehozásáról 1885 decemberében döntött Kemény Gábor közmunka- és közlekedési miniszter, az egyvágányú gőzvontatású vasút engedélyét 1887-ben adták ki. A terveket a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) dolgozta ki: a vasutat eredetileg Szentendrétől az óbudai Fő térig akarták kiépíteni, innen lóvasút-csatlakozással a Belvárosba.

    Már az első évben több mint félmillió utas vette igénybe a HÉV szolgáltatásait, és ez a szám rövid idő alatt megtöbbszöröződött. A következő években meghosszabbították a vonalakat a Filatorigáttól Császárfürdőig. Az első ütemben a Szentendrétől Filatorigátig tartó, 16,3 kilométer hosszú szakasz készült el, ezen a forgalom 1888. augusztus 17-én indult meg. A végállomás az azóta felszámolt régi Filatorigát állomás volt Óbudán, a mai Bogdáni úti buszvégállomás és a Szentendrei út között. A szűk óbudai utcák miatt a végállomás áthelyezését a Fő térre nem engedélyezték a hatóságok.

    A szentendrei HÉV-vonal története szoros kapcsolatban áll a jobb parti körvasúttal, ami a MÁV esztergomi vonalát kötötte össze a Déli pályaudvarral. A MÁV az 1880-as évek végén kezdte meg a budapesti pályaudvarok összekapcsolását a körvasutakkal. A Duna jobb partján végighúzódó jobb parti körvasutat a Déli Vasút budai végállomásától, az egykori Császárfürdő állomáson keresztül kezdték megépíteni. Az ideiglenesen a Filatorigát mellett létesült Grünwald és Társa Szeszgyárig tartó, 6 kilométer hosszan kiépült körvasutat 1892. szeptember 1-jén adták használatba.

    A HÉV Filatorigát állomása és a jobb parti körvasút közötti viszonylag rövid összekötővágány 1895-ben épült ki a mai Bogdáni út Duna és Szentendrei út közötti szakaszán. Az összekötővágány átadásával, és a jobb parti körvasút budai szakaszának igénybevételével a helyiérdekű vasút szerelvényei az akkoriban komoly tömegközlekedési csomópontnak számító Pálffy térig (a mai Bem József térig) közlekedhettek.

    A HÉV-forgalmat kezdetben 5 gőzmozdony és 12 pótkocsi bonyolította le. A párhuzamosan futó második vágányt a századforduló után építették meg, és ekkor tértek át a villamos üzemmódra is. Az I. világháború előtt tervbe vették azt is, hogy a szentendrei HÉV törzsvonalát Visegrádig meghosszabbítják, de a háború és az azt követő gazdasági válság miatt az elképzelés lekerült a napirendről.

    A szentendrei HÉV történetéhez kapcsolódik az egyik legsúlyosabb magyarországi vasúti tragédia. 1952. december 26-án a Császárfürdő megállónál tartózkodó esztergomi vonatba belerohant egy beérkező HÉV-szerelvény. A katasztrófa 26 halálos áldozatot követelt, 57 sérültet kellett kórházban ápolni. A balesetet okozó váltókezelőt statáriális bíróság elé állították, s másnap kivégezték.

    130 éve indult meg a közlekedés a szentendrei HÉV vonalán, és napjainkban ez Budapest legforgalmasabb elővárosi helyiérdekű vasútvonala. 2018-ban számos ünnepi program várható a H5-ös HÉV vonalon nosztalgiajáratokkal, a programok részleteiről a későbbiekben a MÁV-HÉV Zrt. honlapján lehet tájékozódni.

    forrás: mti.hu

    Iratkozz fel hírlevelünkre